Balázs Elemér: „Büszke vagyok, hogy a fiammal dolgozhattam”

MOLFő támogató a MOL
2015-ben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Balázs Elemér Group. A jubileum apropóján Örök szerelem címmel lemezt, és hozzá kapcsolódó interjúkötetet is megjelentettek. Március 23-án a MOM Kulturális Központban mutattá be az albumot.

 

- 15 év nagy idő egy jazz-zenekar életében. Nem volt soha olyan krízishelyzet, ami miatt veszélybe került volna a zenekar jövője?

- Igazság szerint nem volt ilyen, mert amikor már egy picit úgy éreztem, hogy állóvíz van a zenekar körül, vagy nem nagyon haladtunk előre, akkor történtek tagcserék, ami hozott egy kis friss energiát a zenekar életébe, és új lendülettel tudtuk folytatni.

- Utoljára 2013-ban volt egy nagy vérfrissítés, amikor többek között Szőke Nikoletta és Szakonyi Milán énekesek is bekerültek a zenekarba.

- Pontosan, 2013-ban Winand Gábor helyett jött Szakonyi Milán, Hajdu Klára helyett pedig Szőke Nikoletta. Most már idestova 3 éve működik így a zenekar, két lemezünk jelent meg ebben a felállásban: a The New BEGinning 2013-ban, most pedig az új lemezünk, az Örök szerelem.

- Szőke Nikoletta már akkor is ismert név volt, Szakonyi Milán viszont teljesen ismeretlenként került be a zenekarba, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Hajdu Klára. Szeret fiatal, a közönség számára még új arcokkal dolgozni?

- Ez egy régi szokásom. Mindig nyomon követem, hogy hogy halad a fiatalok pályája, szeretem őket nézni és hallgatni. 2013-ban kivételesen csináltam egy férfiénekes-meghallgatást, ahová több fiatalt is elhívtam. Amikor az öcsémmel, Balázs Józseffel meghallottuk Milán hangját, azonnal tudtuk, hogy ő lesz a zenekar férfihangja. De a fiatal instrumentális zenészeken is rajta tartom a szememet. Komjáti Áron gitáros is így került a zenekarba: már elég rég óta figyeltem az ő pályafutását.

- A legutóbbi lemezen a legfiatalabb közreműködő éppen a fia, ifjabb Balázs Elemér.

- Igen, ő is zenével foglalkozik, a Bartók Béla Konzervatórium első éves hallgatója zongora szakon, de nagyon jó vénája van a zeneszerzéshez is. Az Örök szerelem című CD-nkre írt négy kis bevezető intrót a darabok elé, aminek nagyon pozitív visszhangja lett a közönség és a szakma köreiben is. Nem kisebb nagyság nyilatkozott például róla elismerően, mint Pat Metheny, akivel jó barátságban vagyok és ezért elküldtem neki is az anyagot véleményezésre. Nagyon tetszettek neki a fiam bevezetői és az egész lemez, aminek rendkívül örülök, mert ez egy hatalmas elismerés. Büszke vagyok, hogy a fiammal dolgozhattam együtt. Ez a lemez számomra már ezért is különleges; nem csak jubilálunk, hanem egy ilyen fantasztikus dolog is történt a lemez kapcsán.


- Kevesen mondhatják el magukról, hogy közeli jó barátságba kerülnek példaképükkel. Az Ön esetében hogyan alakult ez a jó viszony Pat Methenyvel?

- Körülbelül húsz évre vezethető ez vissza. Amikor itt járt a Pat Metheny Grouppal, akkor lejött jam session-re az akkori Long Jazz Clubba. Akkor, a közös jammelés közben nagyon megtetszett neki, ahogy játszottam. És aztán 2000-ben, amikor a rádió szervezésében egy országos gitárversenyre elhívták őt zsűrielnöknek, akkor már engem és Egri János bőgőst hívott maga mellé ritmusszekciónak a gálakoncertre, ami a Kongresszusi Központban volt. Fantasztikusan sikerült a koncert, innen datálható ez a barátság. Mindig eljött velünk jammelni, ha Budapesten járt, és emailben is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot: beszámol a lemezeiről és a nagyobb koncertjeiről. Mivel az Örök szerelem számunkra egy nagyon különleges lemez a fiam közreműködése miatt is, ezért elküldtem neki, hogy hallgasson bele. Nagyon, de nagyon tetszett neki.

- A számok közönségszavazás alapján kerültek föl a lemezre. Hogyan zajlott a szavazás, illetve ha a zenekaron múlt volna, ugyanezek mellett a dalok mellett döntöttek volna?

- Ez az ötlet azért jutott eszünkbe, mert nagyon jó viszonyt ápolunk a közönséggel. Egyébként azt még hadd mondjam el, hogy a lemezzel egyidejűleg megjelent egy interjúkötet is, ugyanezzel a címmel, Somogyvári Péter szerkesztésében. Ebben olyan jazz-zenészek szólalnak meg, akik az elmúlt tizenöt évben vendégeink voltak, például Szakcsi Lakatos Béla vagy Dés László. Mellettük pedig a közönség is elmondja rólunk a véleményét, ami egy elég izgalmas dolog számunkra. A szavazás a facebook-oldalunkon keresztül zajlott. Hét lemezről válogathattak, és hál Istennek pont azokat választották ki, amelyek hozzánk is nagyon közel állnak.

- Azt hiszem, nem véletlen, hogy ennyien szeretik a BEG-et, hiszen nagyon sok fülbemászó számot játszik a zenekar. Célkitűzés is volt a kezdetekkor, hogy dallamosabb, „könnyebben fogyasztható” jazzt játszanak?

- Amikor megalapítottam a zenekart, nem gondoltam erre, nekem egy hangkép volt a fejemben: az instrumentális rész adott volt, és tudtam, hogy a női és a férfi hang együtt egy nagyon jó közeg együtt. Ez be is igazolódott, hiszen az ének és a szöveg által közvetlenül és hamar eljut az emberekhez a zene. Ahogy elkezdett a zenekar befutni, láttuk, hogy a közönség énekli a dallamokat, a témákat, és a rádiók is elég gyakran játszották a számainkat, ahhoz képest, hogy jazz-zenekar vagyunk. De nagyon lényeges az, hogy a jazz végig ott van a zenénkben, hiszen igényes improvizációkat és témákat játszunk.

- A Budafoki Dohnányi Kamarazenekar közreműködik a lemezen. Milyen volt velük a közös munka?

- Én mindenképp kamarazenekarral, vonósokkal szerettem volna felvenni a lemezt, és a Hunnia Records vezetője, Hunka Róbert Hollerung Gábort és az általa vezetett Budafoki Dohnányi Kamarazenekart javasolta. Ennek én nagyon örültem, hiszen régebben már dolgoztam velük. A backgroundokat az öcsém, Balázs József hangszerelte, az intrókat pedig ugye a fiam írta. Fantasztikusan teltek a munkálatok, három nap alatt felvettük a lemezt. Egyébként a hangulat most a Balázs Elemér Group háza táján is nagyon jó, erős a csapatszellem, mindenki örömmel játszik.

- Ha ebből a 15 évből ki kellene emelni valamit, akkor mi az, amit a legnagyobb sikerként tud elkönyvelni?

- Rengeteg koncertet említhetnék: játszottunk a londoni, a bécsi, a skopjei jazzfesztiválon. Voltunk Brüsszelben, Madridban, Rómában, bejártuk Európát. De Magyarországon is kedvesebbnél kedvesebb koncerteken vagyunk túl. Most pedig épp Amerikába készülünk: New Yorkban már biztosan koncertezünk, a nyugati parton pedig Tim Riesszel, a híres amerikai szaxofonossal fogunk muzsikálni. Vele én régi barátságot ápolok, sokat játszunk együtt, az előző lemezünkön, a The New BEGinning című albumunkon ő is közreműködött. Az ő szervezésében lesz egy turné, és szó van róla, hogy átmegyünk esetleg Kanadába a Montreali Jazzfesztiválra vagy az Ottawai Jazzfesztiválra. Nem hiába adtam azt a címet a lemeznek és a könyvnek, hogy Örök szerelem, hiszen hihetetlen öröm számomra a zene.